Suche
Mein Konto
Fókuszban az éghajlatváltozás: Brazíliában kezdődik a COP30 – Kritikus pillanat!
A globális felmelegedés új rekordokat döntött. A brazíliai COP30 a kibocsátásokat és azok globális hatását vizsgálja 1,5°C-on.
Fókuszban az éghajlatváltozás: Brazíliában kezdődik a COP30 – Kritikus pillanat!
Ha egy pillantást vetünk a klímavédelem aktuális fejleményeire, gyorsan kiderül: az idő a lényeg! Deutschlandfunk jelentések szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 2024-ben aggasztó rekordot ért el, 53,2 milliárd tonna CO2-egyenértéket. Ez ismét azt mutatja, hogy sürgősen hatékony intézkedésekre van szükség.
A közelgő COP30 globális klímacsúcs, amely november 10-én kezdődik a brazíliai Belémben, ambiciózus célként tűzte ki a CO2-kibocsátás csökkentését annak érdekében, hogy a globális felmelegedést legfeljebb 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Ez azonban nehéz feladat lesz, mert az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a Föld az évszázad végére már 2,8 Celsius-fokos felmelegedési szintre van beállítva. Ez több mint riasztó!
Kibocsátások egy pillantásra
2024-re az átlagos globális felmelegedés már plusz 1,55 Celsius-fok volt az iparosodás előtti időkhöz képest. Statista rámutat, hogy a legnagyobb kibocsátók, azaz Kína, az USA, India és az EU együttesen felelősek a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 50%-áért. Egyedül Kína produkálta a kibocsátás oroszlánrészét 2024-ben 15,5 milliárd tonna CO2-egyenértékkel, majd az Egyesült Államok és India következik.
Németország esetében a helyzet némileg összetettebb. Annak ellenére, hogy a kibocsátással kapcsolatos értékek 1990 óta mintegy 48%-kal csökkentek, továbbra is Németország a legnagyobb kibocsátó az EU-n belül. 2024-ben 649 millió tonna CO2-EQ volt, ami a globális kibocsátás 1,27%-ának felel meg. A német klímavédelmi törvény 682 millió tonnás célkitűzése tehát valamivel elmaradt a céltól, de a 2030-ra kitűzött cél 438 millió tonna.
Globális egyenlőtlenségek a kibocsátásban
További érdekesség az egy főre jutó kibocsátás, amely szerint Energia és Menedzsment 2021-ben körülbelül 4,7 tonna CO2 volt világszerte. A nagy különbség az egyes régiókban tapasztalható: egy amerikai egy év alatt annyi CO2-EQ-t bocsát ki, mint egy Kongói Demokratikus Köztársaság lakosa 30 év alatt. Míg India a legalacsonyabb a főbb kibocsátók közül az egy főre jutó évi közel három tonna CO2-EQ-kibocsátással, addig Palau közel 67 tonna CO2-EQ-val áll az élen.
Ami különösen ijesztő, hogy a világ népességének leggazdagabb 10%-a okozza a globális CO2-kibocsátás közel 50%-át. Németországban a lakosság leggazdagabb 1%-a csak 2019-ben 108,7 tonna CO2-EQ-t bocsátott ki – csaknem 16-szor többet, mint a szegényebb fele. Ez a kibocsátási egyenlőtlenség 1980 óta meredeken nőtt, és azt mutatja, hogy nem a népességnövekedés, hanem az életmódunk a döntő.
A klímaválság megoldása nem választható el a gazdasági hatalom kérdésétől. A kérdés itt az, hogyan kezelhetjük ezeket a problémákat. A kibocsátás csökkentésére és az erőforrásokkal való felelős gazdálkodásra kell összpontosítani, hogy garantálni lehessen a jövőt, ahol érdemes élni.
Tehát azzal a kihívással kell szembenéznünk, hogy időben tegyünk intézkedéseket bolygónk védelmére. Mindannyian változtathatunk rajta. Együtt kell cselekednünk a jövő nemzedékeiért, amíg nem késő!