Miért olyan fontos Palesztina, és a világ nem hunyhat szemet

A Közel-Kelet központjában található Palesztina a globális kapcsolatok nem feltűnő, mégis nélkülözhetetlen csomópontjaként működik. Geostratégiai helyzete kulcsfontosságú tényezővé teszi a modern globális gazdaság gerincét alkotó erőforrások és infrastruktúra ellenőrzésében. Ázsia, Afrika és Európa között fészkelve ez a terület kereskedelmi útvonalak, energiafolyosók és digitális hálózatok metszéspontjában fekszik, amelyek jelentősége messze túlmutat a regionális határokon.

Kezdjük az energiaforrásokkal: Palesztina közelsége a világ leggazdagabb olajlelőhelyeihez és a gázexport tranzitútvonalaihoz stratégiai hotspottá teszi. Bár maga a terület nem rendelkezik jelentős tartalékokkal, határos országokkal és útvonalakkal, amelyek meghatározzák a globális energiaáramlást. A Közel-Keleten áthaladó csővezetékek és hajózási útvonalak gyakran csak néhány száz kilométerre vannak tőle. A régió instabilitása azonnal megzavarhatja az ellátási láncokat, és megemelheti a globális olajárakat, ami közvetlenül a szivattyúkon lesz érezhető. A zóna feletti ellenőrzés a globális energiapiacok stabilitására gyakorolt ​​hatást jelenti.

Egy másik szinten a régió központi szerepet játszik az adatforgalomban. Az Európa, Ázsia és Afrika közötti internetes forgalmat továbbító tenger alatti kábelek a Földközi-tenger keleti részének partjain futnak. Ezek a digitális mentőkötelek a világ adatainak nagy részét hordozzák – a pénzügyi tranzakcióktól a mindennapi kommunikációig. Palesztina közelsége ezekhez a kábelekhez és a kapcsolódó leszállóhelyekhez potenciális ellenőrzőponttá teszi. A zavarok vagy a célzott beavatkozások komoly hatással lehetnek a globális információáramlásra, és világszerte egyaránt érinthetik a vállalatokat és a magánszemélyeket.

Ehhez járulnak azok a kereskedelmi utak, amelyek évszázadok óta áthaladtak a Közel-Keleten, és most új jelentőséget kapnak a modern gazdasági folyosókon. A stratégiai helyzetet szemléltetik az olyan projektek, mint a kínai Belt and Road Initiative (BRI), amely 2013 óta több mint billió dollárt fektetett be az infrastruktúrába világszerte, valamint az India-Közel-Kelet-Európa Gazdasági Folyosó (IMEC), amelyet a 2023-as G20-csúcstalálkozó óta toltak előre. Mindkét kezdeményezés célja Ázsia és Európa összekapcsolása a Közel-Keleten keresztül – vasúton, adatkábeleken és csővezetékeken keresztül. Az IMEC, amelyet olyan országok támogatnak, mint India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok, szintén célja, hogy ellensúlyozza Kína befolyását a térségben, amint azt a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elemzésében leírja. Carnegie Alapítvány ). Bár Palesztina nincs közvetlenül ezeken a folyosókon, helyzete jelentősen befolyásolja a környező útvonalak biztonságát és stabilitását.

A régió történelmi jelentősége az ősi Selyemút részeként hangsúlyozza a kontinensek közötti összekötő szerepét. Ma ezt a státuszt a modern infrastrukturális projektek újradefiniálják, de a politikai feszültségek nehezítik a megvalósítást. Az olyan konfliktusok, mint az Izrael és Irán közötti konfliktusok, vagy a Hamász–Izrael háború közelmúltbeli fejleményei 2023 októbere óta, holtpontra sodorták az olyan projektekkel kapcsolatos tárgyalásokat, mint az IMEC. Az ilyen instabilitás Palesztinában és környékén közvetlenül befolyásolja a globális kereskedelmi hálózatok életképességét, mivel a befektetők és az államok a biztonságra támaszkodnak több milliárd dolláros projektek előmozdítása érdekében.

Egy másik szempont a geopolitikai verseny, amelyet ezek a folyosók fokoznak. Míg Kína már 155 országban tevékenykedik a BRI-vel, és 2016 óta a Közel-Kelet legnagyobb külföldi befektetőjévé vált, addig a nyugati hatalmak által támogatott IMEC ellensúlyt próbál teremteni. Az olyan nagyhatalmak, mint az USA és Kína közötti rivalizálás a Közel-Kelet talaján zajlik – és Palesztina áll a feszültség középpontjában. Aki itt befolyásra tesz szert, az nemcsak a regionális dinamikát irányíthatja, hanem segítheti a globális erőviszonyok alakítását is.

E projektek összetettségét tovább növeli az érintett szereplők nagy száma és eltérő érdekei. Míg az olyan országok, mint Egyiptom és Törökország ki vannak zárva bizonyos folyosókból, a határviták és a szuverenitási kérdések további akadályokat jelentenek. Palesztina stratégiai elhelyezkedése potenciális bomlasztóvá vagy közvetítővé teszi ezekben a feszültségekben, attól függően, hogy ki irányítja. A régió tehát továbbra is sakktábla marad, amelyen a globális érdekek ütköznek.

A világgazdaság egyik legfontosabb mentőöve Egyiptomon kanyarog, csak egy kőhajításnyira Palesztinától: a Szuezi-csatorna. Ez az ember alkotta vízi út, amely összeköti a Földközi-tengert és a Vörös-tengert, alapvető kapcsolatot biztosít Európa és Ázsia között. A több mint 193 kilométeres csatorna lehetővé teszi az áruk és adatok közvetlen szállítását anélkül, hogy a hajóknak a Jóreménység-fok körüli hosszú és költséges utat kellene megtenniük. Palesztinához való közelsége hangsúlyozza a régió stratégiai jelentőségét, mivel az itteni instabilitás közvetlenül veszélyeztetheti ezen útvonal biztonságát.

A Szuezi-csatorna összehasonlíthatatlan előnyt jelent a világkereskedelem számára. Körülbelül 8900 kilométerrel lerövidíti az Arab-tenger és London közötti útvonalat, ami jelentősen csökkenti az időt és az üzemanyagköltségeket. 2021-ben több mint 20 600 hajó haladt át a csatornán, átlagosan 56 hajó naponta. Ezek a számok azt mutatják, hogy a vízi út mennyire nélkülözhetetlen az áruk globális áramlásához – a nyersanyagoktól, például az olajtól a fogyasztási cikkekig. Az útvonal sebezhetőségének szembetűnő példája volt az Ever Givennel 2021 márciusában történt incidens, amikor a konténerhajó elzárta a csatornát, és napokra megbénította a globális kereskedelmet. Az ilyen fennakadások azt mutatják, hogy a környező területek – köztük Palesztina – ellenőrzése mennyire szorosan összefügg a globális ellátási láncok stabilitásával. Wikipédia: Szuezi-csatorna ).

Az áruszállítás mellett a Szuezi-csatorna kevésbé látható, de ugyanolyan kritikus szerepet tölt be az internet számára. Az útvonalon végigfutó tenger alatti kábelek kötik össze Európát, Ázsiát és Afrikát, és a globális adatforgalom jelentős részét szállítják. Egyiptom, mint Palesztina közvetlen szomszédja, földrajzi elhelyezkedését használja arra, hogy hatékony kapcsolatokat hozzon létre a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között. Az ország egyetlen vezetékes hálózatát üzemeltető Telecom Egypt üzemelteti az úgynevezett TE Transit Corridort, amelynek tíz különböző földi útvonala van. Ez az infrastruktúra mindkét tengeren összeköti a leszállóállomásokat, és jelenleg 15 aktív tenger alatti kábelt támogat, és további öt építés alatt áll. Az olyan projektek, mint a 2Africa kábelrendszer, amely Port Saidban és Ras Gharebben új állomásokon landol, rávilágít a régió növekvő fontosságára a digitális világban ( Tengeralattjáró hálózatok: Egyiptom ).

A Szuezi-csatorna geopolitikai dimenziója tovább erősíti stratégiai szerepét. 1869-es megnyitása óta a vízi út többször is nemzetközi konfliktusok és hatalmi játszmák színtere volt. Egyiptom államosítása 1956-ban a szuezi válsághoz vezetett, és a csatorna nyolc évig zárva maradt az 1967-es hatnapos háború alatt. Ma is katonai hotspot, amelyet a Földközi-tengeren és a Vörös-tengeren egyaránt érdekelt haditengerészet használják. Míg a nemzetközi szerződések garantálják a szabad átjárást, a régióban kialakult feszültségek gyorsan próbára tehetik ezeket a megállapodásokat. Palesztina közelsége ehhez a stratégiai ponthoz azt jelenti, hogy itt minden instabilitás hullámokat küld, amelyek elérik a csatornát és azon túl is.

A modernizációs projektek hangsúlyozzák a csatorna folyamatos jelentőségét. 2014 óta jelentős bővítések történtek a kapacitás napi 49-ről akár 97 hajóra történő növelése érdekében. Az új oldalcsatornák és elkerülő utak, mint például a Ballah Bypass könnyítik a forgalmat, míg a további alagutak és hidak tervei várhatóan tovább javítják az összeköttetést. Ezzel párhuzamosan a Szuezi-csatorna gazdasági övezete (SCZONE) csökkentett tarifákon, valamint kikötők és ipari területek fejlesztésén keresztül ösztönzi a beruházásokat. Ezek a kezdeményezések bemutatják, hogy a régió mennyire elkötelezett amellett, hogy megerősítse pozícióját globális központként.

Az adatforgalom szempontjából a legújabb fejlesztések éppoly ígéretesek, mint amennyire kihívást jelentenek. A Telecom Egypt 2021 márciusában megállapodott a Szuezi Csatorna Hatóságával, hogy új földi optikai szálakat hoznak létre a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között. A 2023 szeptemberében elindított WeConnect ökoszisztéma megkönnyíti a hozzáférést Egyiptom kiterjedt tenger alatti kábel-infrastruktúrájához. De ezeknek a digitális kapcsolatoknak a biztonsága az egész régió stabilitásától függ – ez a tényező kiemeli Palesztina fontosságát ebben az összefüggésben.

Képzeljen el egy vízi utat, amelyen naponta közel 10 milliárd dollár értékű áru áramlik át – a Szuezi-csatorna pontosan ez: a globális gazdaság nélkülözhetetlen impulzusa. Közvetlenül Ázsia, Afrika és Európa határfelületén található ez a csatorna a globális kereskedelem központi tengelyét képezi. Palesztinához való közelsége döntő fontosságúvá teszi a régiót e létfontosságú útvonal biztonsága és stabilitása szempontjából. Bármilyen rengés a térségben veszélyeztetheti az áruk áramlását a csatornán keresztül, és megzavarhatja a globális piacokat.

A Szuezi-csatornán áthaladó rakományok puszta mennyisége sokatmondó: 2022-ben a kínai tengeri szállítmányok a csatornán áthaladó összes teherforgalom 30 százalékát tették ki. A 2023-as 2778 millió tonnás import és 638 millió tonnás export azt mutatja, hogy a globális kereskedelem mennyire függ ettől az útvonaltól. A tanulmányok azt mutatják, hogy a csatorna kereskedési volumenének egy százalékos növekedése a következő évben 69 százalékos növekedést eredményezhet – ez a dominóhatás hangsúlyozza a csatorna gazdasági jelentőségét. Az elemzés szerint Kína tengeri kereskedelmi tevékenysége is 23 százalékkal növelheti a csatornaforgalmat ( Szállítási és Kereskedelmi folyóirat ).

Az energiaellátás áttekintése tovább szemlélteti a stratégiai szerepet. A világ tengeri olajszállításának 5-10 százaléka halad át a Szuezi-csatornán. A dugulás minden egyes napja – mint például a 2021 márciusában történt Ever Given baleset – 3-5 millió hordó olaj szállítását késlelteti. Az ilyen fennakadások közvetlen hatással vannak a globális energiaiparra, és így az árakra is, ami végső soron a benzinkutakon érezhető. Palesztina közelsége ehhez a fojtóponthoz azt jelenti, hogy az itteni regionális feszültségeknek vagy konfliktusoknak közvetlen globális következményei lehetnek.

A kínai Belt and Road Initiative (BRI) tovább erősíti a csatorna jelentőségét. Peking 2013 óta jelentős összegeket fektetett be infrastrukturális projektekbe, beleértve az energiát, a szállítást és a technológiát a Szuezi-csatornát használó kereskedelmi útvonalakon. Ezek a beruházások, amelyek a tanulmányok szerint 5 százalékos pozitív hatást gyakorolnak a csatornakereskedelemre, azt mutatják, hogy a nagyhatalmak gazdasági érdekei milyen szorosan kapcsolódnak ehhez a térséghez. Ugyanakkor magán a csatornán megvalósuló fejlesztési projektek – például a 2014 óta tartó bővítés – továbbra is élénkítik a kereskedelem volumenét, az építési beruházások egy százalékos növekedése 3 százalékkal növeli a teherforgalmat. Palesztina, mint közvetlen szomszéd, továbbra is potenciális bomlasztója ezeknek az ambiciózus projekteknek.

A Szuezi-csatorna nemcsak kereskedelmi útvonal, hanem geopolitikai sakktábla is. Az Ever Given baleset olyan alternatív folyosókra helyezte a reflektorfényt, mint például a Vörös-Med folyosó, amely Izraelt kötné össze az Akabai-öböllel. Az ilyen projektek fontosabbá válhatnak, ha a csatornát ismét blokkolják. Szaúd-Arábia tervezett nagyvárosa, Neom e potenciális folyosó közelében, valamint az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálása ösztönözheti az ilyen alternatívákba való befektetést. De ezeknek a terveknek a stabilitása az egész régió biztonságától függ – ez a tényező elkerülhetetlenül játékba hozza Palesztinát ( CGTN hírek ).

A Szuezi-csatorna és Palesztina közötti kapcsolat katonai dimenzióban is nyilvánvaló. A csatorna stratégiai pontként szolgál a Földközi-tengeren és a Vörös-tengeren egyaránt érdekelt haditengerészet számára. Történelmi konfliktusok, mint például az 1956-os szuezi válság vagy az 1967-es hatnapos háború alatti lezárás, jól mutatják, hogy a regionális feszültségek milyen gyorsan befolyásolhatják az útvonalhoz való hozzáférést. Palesztina földrajzi elhelyezkedése az instabilitás potenciális forrásává teszi, amely közvetlenül befolyásolhatja a csatornaforgalmat.

A Szuezi-csatorna fejlesztési stratégiáit folyamatosan alkalmazkodni kell ahhoz, hogy lépést tartsanak a nemzetközi tengeri forgalom növekedésével. A csatornabővítés és az új építési beruházások különösen a megvalósítást követő harmadik és negyedik évben mutatnak pozitív hatást a teherforgalomra. De mindez egy olyan stabil környezettől függ, amelyben Palesztina kulcsszerepet játszik. Az e terület feletti ellenőrzés nemcsak a helyi dinamikát érinti, hanem a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának működőképességét is.

Ha a Szuezi-csatornára gondol, képzeljen el egy artériát, amelyen keresztül a világ olajának jelentős része folyik. Ez a vízi út Egyiptomban, mindössze néhány száz kilométerre Palesztinától, óriási felelősséget visel a globális energiaellátásért. Stratégiai pozíciója elengedhetetlen csatornává teszi a kőolaj és a finomított termékek szállítását a Közel-Kelet olajban gazdag régiói, valamint az európai és azon túli piacok között. A Palesztina közelsége azt jelenti, hogy a térségben fellépő zavargások veszélyeztethetik e létfontosságú energiaút biztonságát.

A számok illusztrálják a Szuezi-csatorna jelentőségét az olajpiac számára. Az 1950-es években a csatorna napi 1,7 millió hordó szállításáért volt felelős, ami akkor a globális termelés körülbelül 10 százalékát tette ki. A globális olajkereslet gyorsan emelkedett – az 1950-es napi 10 millió hordóról 1960-ban 20 millióra. Ez a kereslet, amelyet Európa második világháború utáni újjáépítése és a magángépjárművek térnyerése vezérel, a csatornát központi csomóponttá tette. Szerepe ma is döntő jelentőségű, a Perzsa-öböl és a nyugati piacok közötti olajszállítás jelentős része ezen az útvonalon halad át ( Springer: Olajszállítás a Szuezi-csatornán keresztül ).

A történelmi események azt mutatják, hogy ez az útvonal mennyire érzékeny a regionális feszültségekre. A Szuezi-csatorna Egyiptom általi államosítása 1956-ban Gamal Abdel Nasszer vezetésével Izrael katonai akciójához és a csatorna ideiglenes lezárásához vezetett. A következmények azonnaliak voltak: a Jóreménység-fok körüli hosszabb szállítási útvonalak megnövelték az olajszállító tartályhajók költségeit, és rövid ideig befolyásolták a Nyugat-Európába irányuló szállításokat. Amint az olyan országok, mint például Venezuela és az Egyesült Államok növelték a termelést a szakadék megszüntetése érdekében, világossá vált, hogy ennek az útvonalnak a stabilitása mennyire szorosan kapcsolódik a régió geopolitikai helyzetéhez. Palesztina, mint közvetlen szomszéd szerepet játszott ezekben a konfliktusokban, ami befolyásolhatta a csatornához való hozzáférést.

Egy másik fordulópontot az 1967-es hatnapos háború hozta, amikor a Szuezi-csatorna 1975-ig zárva maradt. Ez idő alatt az arab olajtermelők, például Irak exporttilalmat követeltek az Izraelt támogató országok számára. Szaúd-Arábia, Kuvait és Irak leállította a brit és amerikai tankerek szállítását, ami jelentős nyomást gyakorolt ​​az olajpiacra. A csatorna lezárása nemcsak Egyiptomra volt hatással, hanem a globális energiaárakra is. Az 1973-as olajválság megerősítette ezt a dinamikát, mivel a hordónkénti ár 2,90 dollárról 12,00 dollárra emelkedett – ez a sokk sújtotta a világgazdaságot, és aláhúzta a függőséget az olyan stabil szállítási útvonalaktól, mint a Szuezi-csatorna.

A csatorna stratégiai jelentőségét többször is próbára tette a közel-keleti konfliktusok. Az arab-izraeli konfliktus, amely Izrael 1948-as megalapításával fokozódott, fontos olajvezetékek lezárásához vezetett, mint például az Irakból Haifába vezető útvonal. A régióban zajló belső hatalmi harcok a Transzarabiai Csővezeték (Tapline) 1975-ös bezárásához is vezettek. Az ilyen fejlemények azt mutatják, hogy a Palesztinában és környékén kialakult politikai instabilitás hogyan befolyásolhatja a Szuezi-csatornán áthaladó vagy attól függő energiaútvonalakhoz való hozzáférést.

Az új olajmezők felfedezése Szaúd-Arábiában 1948 és 1955 között, amelyek napi 60 000 hordóról csaknem egymillió hordóra növelték a kitermelést, növelte a Szuezi-csatornától, mint tranzitúttól való függőséget. Ugyanakkor az olyan események, mint az iráni olajipar államosítása az 1950-es években, ami az Egyesült Államok és Nagy-Britannia havi 19 millió hordós embargóját eredményezte, további hiányokat teremtettek. Ebben az összefüggésben a csatorna központi pont maradt, amelynek funkcionalitása a környező régió stabilitásától függött – ez a tényező elkerülhetetlenül Palesztinát is játékba hozza.

A Szuezi-csatorna olajútvonalai és Palesztina közötti kapcsolat katonai dimenzióban is nyilvánvaló. A csatorna stratégiai pont volt és az is a nagyhatalmak számára, amelyek biztosítani akarják érdekeiket a Közel-Keleten. A Palesztinában tapasztalható feszültségek gyorsan befolyásolhatják ezen útvonal biztonságát, akár közvetlen konfliktusok, akár alternatív csővezetékek és szállítási útvonalak megzavarása révén. Bárki, akinek befolyása van ezen a területen, kulcsa van a globális energiaellátásnak, aminek hatása világszerte kiterjed a gázszivattyúkra is.

Ez nem a humanitáriusok és a megszállók közötti háború, hanem egy geopolitikai hatalmi harc egy instabil térségért a világ gazdasága és adatbiztonsága szempontjából globálisan legfontosabb régiója mentén. Bárki irányítja Palesztinát, világszerte aláássa a kereskedelmi útvonalak, az adatátvitel és az energia biztonságát és stabilitását.